Cukorbetegség, inzulinrezisztencia, Diabétesz-kisokos
Az inzulinrezisztencia voltaképpen a szénhidrátanyagcsere-zavara. A szénhidrátanyagcserét a hasnyálmirigyben termelődő hormon, az inzulin szabályozza: ez segíti, hogy inzulinrezisztencia vérből bejusson az inzulinérzékeny szövetek sejtjeibe az őket tápláló cukor.
Inzulinrezisztencia inzulinrezisztencia Inzulinrezisztenciáról akkor beszélünk, inzulinrezisztencia cukorbetegség a sejtek valamilyen sérülés miatt ellenállóvá válnak az inzulinnal szemben, így glükózfelvevő képességük csökken. Mivel azonban a normális működéshez változatlanul szükségük van a kielégítő mennyiségű cukorra, a hasnyálmirigynek több inzulint kell termelnie a sejtek megfelelő ellátásához.
Erre egy bizonyos határig képes is anélkül, hogy észrevehető tünetek jelentkeznének, vagyis a inzulinrezisztencia egy darabig ellensúlyozni tudja a problémát, bár indokolatlanul magas testsúllyal és hormonális zavarokkal is járhat az inzulinrezisztens állapot. A hasnyálmirigy azonban egy idő után nem győzi a túlterhelést, kimerül, ez pedig 2-es típusú cukorbetegség hez vezet: az inzulinrezisztencia a betegség leggyakoribb oka.
Inzulinrezisztencia okai A zavarnak lehetnek genetikai gyökerei, de a sejtek cukorfelvevő képességének romlásáért a legvalószínűbben az ismert civilizációs ártalmak — mozgásszegény életmód, túlzott energiabevitel, egészségtelen táplálkozási szokások és étrend — felelnek. A glükózanyagcsere állapota terheléses vércukorvizsgálattal ellenőrizhető: ha inzulinrezisztencia mutatható ki, haladéktalan életmódváltásra van szükség.
